Kicsit profilt vált a blog, bocsánat a Kedves Olvasóktól, de az élet hozta így. :(

Még nem raktam egészen helyére a dolgokat, de úgy hitelesebb, ha így írom le. Kicsit furcsán éreztem magam ma este. Egy haverral voltam sörözni, akivel tényleg jól megértjük egymást, jól is éreztem magam, de valahogy a bulifaktor nemvolt meg. Márpedig ha kidobtak, akkor ugye bulizni kéne... gondoltam én. Aztán történt, hogy hazafele tartva hiányérzetemből adódóan a Moszkva téri bisztróban kötöttem ki, ahol kellemes élőzene szólt. Igazán szánalmas ember benyomását kelthettem, mert az első ottlévő fura alak megpróbálta magát meghívatni egy italra, mivel druszám vagy mi, tehát valószínűleg ősidők óta haverok vagyunk. Miután leráztam, egy kollégája már látott kihívást a helyzetben és nekiállt pofázni hozzám. Neki az az előnye megvolt, hogy legalább nem volt kapásból unszimpatikus és nem vett abszulút hülyére. Gondoltam, ebben a helyzetben ha meghívom a "teszkó gazdaságos" bisztró sörre, akkor mindenki jól jár, engem békén hagy, ő pedig kap egy kevéske szutykot (nem volt olyan rossz, én is azt ittam) a bendőjébe. Nem így történt, elkezdett azzal nyaggatni, hogy de a pultos lánynak de szép szeme van és bókoljunk már neki - ami egyébként igaz, a pultos lány tényleg csinos volt, de jelen helyzetben kurvára nem érdekelt. Aztán magamba fordultam, kicsivel később már csak azt láttam, hogy a pultos lánnyal az ominózus úriember (cca. 45 év) ott enyeleg egy különasztalnál. Én ezt követően csendben hazajöttem. Szóval a korábbi postra reagálva mégiscsak lúzer vagyok, és a félretájakoztatásért én kérek elnézést.