Unalmas vasárnap délután, a passzivitás abszolút csúcsára török a gép előtt ülős semmittevésemmel. Egy időben folyton csinálni akartam valamit, pihenésként is csak az aktív pihenést tudtam elképzelni; most meg... A szakítós blog korábbi postjainak olvasása közben viselkedésmintákat próbálok magamra húzni, az önkritika jó dolog. A múlton ugyan már nem segít, de egy újabb kapcsolatban már a korábbiak helyett új hibákat követhetek el. A vasárnap esti Starsky és Hát Jazz Klub továbbra is kiváló, a "nem baj ha nem érted, elég ha tetszik" műsorvezetői ajánlás nyomán én is nyugodt szívvel hallgathatom. A viharos erejű szél pedig monnyonle! :)